A csehszlovák farkaskutya egy relatív egészséges fajta, más fajtákhoz képest sokkal kevesebb betegségre kell figyelnünk, de persze ezekből egyiket sem szabad félvállról venni.
A hazai szabályozások szerint nincs a fajtának kötelezően előírt szűrési kötelezettsége, mindössze a sikeres tenyészszemle a tenyészthetőség feltétele. Felelős tenyésztő persze nem elégszik meg ennyivel, még ha nem is a kiállítások rabja, a kutyái egészsége mindennél fontosabb kell hogy legyen.
Minden betegségről általánosságban írunk pár sort, viszont bővebb és teljesen korrekt tájékoztatásért mindenki bátran forduljon az állatorvosához a betegségeket illetően.
A hazai szabályozások szerint nincs a fajtának kötelezően előírt szűrési kötelezettsége, mindössze a sikeres tenyészszemle a tenyészthetőség feltétele. Felelős tenyésztő persze nem elégszik meg ennyivel, még ha nem is a kiállítások rabja, a kutyái egészsége mindennél fontosabb kell hogy legyen.
Minden betegségről általánosságban írunk pár sort, viszont bővebb és teljesen korrekt tájékoztatásért mindenki bátran forduljon az állatorvosához a betegségeket illetően.
Diszplázia
Nem valószínű, hogy ez bárkit is meglepett volna, mint sok más nagytestű fajta esetében így náluk is kiemelten fontos a diszplázia szűrés, csípő és könyök kiváltképpen. A diszplázia örökletessége illetve nem örökletessége megosztja a kutyásokat és orvosokat, jelenlegi álláspont szerint a diszpláziára való hajlam öröklődhet, viszont nagyban befolyásolja a tényleges diszplázia kialakulását a kutya tartási körülményei, a kutya felnevelése egészen pici kortól a fizikai fejlődésének lezárulásáig. Két tökéletes csípővel rendelkező kutyának is lehet terhelt utódja, éppúgy mint nem tökéletes csípővel rendelkező kutyából is születhet problémamentes utód.
A tenyésztő törekszik arra, hogy a genetikai öröklődés lehetőségét minimalizálja, emellett tanácsokkal látja el a tulajdonost, hogyan etesse, hogyan mozgassa fiatal nagytestű kutyáját. Problémákat okozhat a nem megfelelő táp kiválasztása, vagy a nem megfelelő mennyiségű/minőségű mozgás. Egy kölyökkutyát nehéz visszatartani az őrült futkosástól, de van az a határ, amin tényleg nem szabad hagynunk, hogy átlépjen. Emellett mi magunk se hajszoljuk a kölyköt túl, hosszútávon futás, közös biciklizés, rendszeres lépcsőzés mind-mind idő előtt koptatják a még fejlődésben lévő izületeket.
A tenyésztő törekszik arra, hogy a genetikai öröklődés lehetőségét minimalizálja, emellett tanácsokkal látja el a tulajdonost, hogyan etesse, hogyan mozgassa fiatal nagytestű kutyáját. Problémákat okozhat a nem megfelelő táp kiválasztása, vagy a nem megfelelő mennyiségű/minőségű mozgás. Egy kölyökkutyát nehéz visszatartani az őrült futkosástól, de van az a határ, amin tényleg nem szabad hagynunk, hogy átlépjen. Emellett mi magunk se hajszoljuk a kölyköt túl, hosszútávon futás, közös biciklizés, rendszeres lépcsőzés mind-mind idő előtt koptatják a még fejlődésben lévő izületeket.
Legfőképpen a csípőizületi diszplázia (HD - hip dysplasia) fordul elő a fajtában, viszont egyes kutyáknál diagnosztizáltak már enyhébb-súlyosabb könyökizületi diszpláziát (ED - elbow dysplasia) is.
A csípőizület diszpláziájának fokozatai a következők :
|
A könyökízületnél nem beszélünk fokozatokról, csak a diszplázia meglétéről van nem létéről. Ezáltal a kutya lehet:
Egyes országok besorolásai eltérőek lehetnek, a fenti besorolások a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület által alkalmazott besorolási fokozatok.
- Nincs/None (0)
- Mindkettő/Both (X)
- Bal/Left (B)
- Jobb/Right (J)
Egyes országok besorolásai eltérőek lehetnek, a fenti besorolások a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület által alkalmazott besorolási fokozatok.
Degeneratív myelopathia
Németjuhászoknál is gyakori, csehszlovákoknál az adatbázis szerint jelenleg az ismert állománynak olyan 30%-a hordozója a defektív génnek és majdnem 70%-a mentes, a fennmaradó kis egység pedig a betegség által terhelt állományt mutatja. A DM egy borzasztó neugrológiai betegség, amely jellemzően a hátsó végtagok elgyengülését okozza. A betegség nem gyógyítható, amennyiben a kutya DM terhelt, sajnos előbb-utóbb eutanázia vár rá.
Már akár pár éves korban figyelheti meg a tulajdonos az első jeleket, néha a kutya egyik vagy mindjkét hátsó lábfejét kicsit húzza a földön, nehezen találja a lábainak a helyét. Ahogy a betegség előrehalad a teljes hátsó végtagok felett elveszti uralmát az állat, ennek időtartama pár hónaptól az 1-2 évig terjedhez, mire bekövetkezik a teljes bénulás. Kerekes kocsival és a bénult végtag védelmével még segíthetünk a beteg kutyán, viszont mivel sokszor idősebb korban jelentkezik a betegség, a mellső végtagokra jutó extra terheléssel az idősebb kutyák nehezen birkóznak meg, így az eutanázia szükségessége hamarabb jön el, mint szeretnék.
A betegség bár nem gyógyítható, de szűrhető, ezáltal megelőzhető, hogy ezzel a betegséggel terhelt kiskutyák szülessenek.
Már akár pár éves korban figyelheti meg a tulajdonos az első jeleket, néha a kutya egyik vagy mindjkét hátsó lábfejét kicsit húzza a földön, nehezen találja a lábainak a helyét. Ahogy a betegség előrehalad a teljes hátsó végtagok felett elveszti uralmát az állat, ennek időtartama pár hónaptól az 1-2 évig terjedhez, mire bekövetkezik a teljes bénulás. Kerekes kocsival és a bénult végtag védelmével még segíthetünk a beteg kutyán, viszont mivel sokszor idősebb korban jelentkezik a betegség, a mellső végtagokra jutó extra terheléssel az idősebb kutyák nehezen birkóznak meg, így az eutanázia szükségessége hamarabb jön el, mint szeretnék.
A betegség bár nem gyógyítható, de szűrhető, ezáltal megelőzhető, hogy ezzel a betegséggel terhelt kiskutyák szülessenek.
Pituitary Dwarfism
Nem találtam rá eddig tökéletes magyar megfelelőt, de lényegében az agyalapi mirigy rendellenességéből fakadó hormonális problémákat foglalja magában a betegség. Egyes hormonokból -beleértve a növekedési hormont is- kevesebb vagy egyáltalán nem termelődik. A DW terhelt kutyák kis termetűek maradnak, sokszor aránytalan felépítéssel, kondíciójuk rossz, számtalan egyéb veleszületett rendellenességgel küzdenek. Nem sokáig életképesek, a legnagyobb gondossággal vigyázott egyedek is pár évet élnek meg így. Ez a betegség már egészen kicsi korban is észrevehető, a DW terhelt kölykök lényegesen kisebbek, fejletlenek társaikhoz képest. Az adatbázis szerint a jelenleg ismert állomány körülbelül 20%-a hordozó, közel 80%-a mentes, tehát egy rendkívül elenyésző számban született eddig is beteg utód.
Ez a betegség sem gyógyítható, a tünetek enyhíthetők, különös odafigyeléssel az életminőség javítható egy elfogadható szintig, de élettartamuk nem fogja elérni egy egészséges kutya élettartamát. Szintén rendelkezésre áll genetikai szűrés, amivel megelőzhető, hogy beteg kiskutyák szülessenek.
Ez a betegség sem gyógyítható, a tünetek enyhíthetők, különös odafigyeléssel az életminőség javítható egy elfogadható szintig, de élettartamuk nem fogja elérni egy egészséges kutya élettartamát. Szintén rendelkezésre áll genetikai szűrés, amivel megelőzhető, hogy beteg kiskutyák szülessenek.
Mi a különbség a hordozó és a terhelt közt?
Elsőre sokan kétségbe esnek, hogy akkor aki rendelkezik a defektes génnel esetleg beteg lehet, de ez nem egészen így működik.
Egy kutya - mint sok más élőlény - a szülőpártól kap 1-1 "gén darabkát", és az azonos génhez tartozó darabkák kapcsolódnak össze. Ezek a kromoszómák, amik szépen párba állnak. Amennyiben mindkét szülő hibátlan géneket adott, az utód biztosan hibátlan géneket fog örökölni. Viszont ha az egyik vagy mindkét szülő defektes gént is örökíthetett, fenáll az esélye annak, hogy az utód tünetmentes hordozó vagy éppen valóban beteg lesz - egyszerűsítve a fent említett betegségek öröklődésére (autoszomális recesszív), persze az öröklődés nem mindig így történik, ez betgségenként változó lehet. A bal oldali ábra segíthet elképzeli az öröklődési lehetőségeket. A zöld kutyák jelzik a defektív géntől mentes állatot, a kékek a hordozót, a pirosak a tényleges beteget.
Ahogy fentebb már írtam, két mentes szülő biztosan mentes utódot fog világra hozni. Egy mentes (zöld) és egy hordozó (kék) 50-50%-ban produkálhat mentes és hordozó utódokat. Ezek a párosítások mind elfogadottak és veszélytelenek, nem születhet beteg utód, későbbi tenyésztés előtt pedig a tenyésztő mindenképpen szűreti a kutyáit, így ha esetleg hordozója is egy betegségnek, erről tudni fog, és egy mentes párt választ hozzá. Bármilyen párosítás, ami beteg utódokat eredményezhet kerülendő, beteg egyed továbbtenyésztése erkölcsileg helytelen. |
Az adatbázisban lehetőség van más, egyes vonalakban előforduló betegségek rögzítésére is, ilyen például a malignant hyperthermia (MH), amely rendellenesen magas testhőmérséklettel, merevséggel, légzési zavarokkal és keringési rendellenességgel járó állapot, melyet stressz vagy bizonyos gyógyszerek válthatnak ki; MDR1-es gén rendellenessége, amely főleg colliek közt ismert gyógyszerérzékenység; valamint szívelégtelenség (SAS) és látási zavarok is kerültek már diagnosztizálásra.
Amikor a tenyésztőnél járunk, bizonyosodjunk meg róla, hogy a kiskutyák szülei megfelelő szűrésekkel rendelkeznek és nincs lehetőség beteg kölyökre. Kérhetjük a szűrést igazoló dokumentumok bemutatását, ha erre korábban nem került volna sor. Semmiképpen se támogassunk olyan szaporulatot, amely a szükséges szűrések nélkül jött világra!